Kyokushin története

A Kyokushinkai Karate egy full-kontakt rendszerű Japánból származó harcművészet. Alapítója Sosai Oyama Masutatsu aki 1923. Július 23.-án született. Erejével és mentalításával megreformálta a karatét, előtérbe helyezve a valós küzdelmet és a hatékonyságot. A fizikai képességek fejlesztése mellett céljául tűzte ki az emberi értékek megőrzését és az ifjúság egészséges életmódra való nevelését. A Kyokushin célja a test és lélek harmóniájának az elérése.

Meglehetősen rögös út ami a Koreai származású mester útját kísérte. Azonban akaraterejének köszönhetően a Japán megszállás időszakában fiatal gyermekként Oyama kínai, illetve koreai kempót tanult. 1938-ban^[^forrás?^] emigrált Japánba, és ott dzsúdót, illetve okinavai karatét tanult Funakosi Gicsintől. Mindkét stílusban dan-fokozatot ért el: megszerezte a 4. dant dzsúdóban, illetve a 2. dant karatéban. A második világháború után Oyam Godzsu Ryu karatét tanult egy koreai mester, So Nei Chu kezei alatt, aki Dojót működtetett Tokióban. Ebben az időben Tokiótól délkeletre található a Minobu hegyre vonult el, ahol minden civilizációtól elszakadva élt tizennyolc hónapig. Másfél évet élt a hegyen, s közben megedzette testét és lelkét. Ezen idő alatt fejlesztette ki saját stílusát, melyet később Kyokushin Karaténak nevezett el.

Tokióba való visszatérése után részt vett a háború utáni első karatebajnokságon, az Összjapán Bajnokságon melyen első helyezést ért el.

Sosai Masutatsu Oyama 1953-ban nyitotta meg első iskoláját Tokyoban azonban a valódi oktatás 1956-ban egy korábban balett stúdióként üzemelő ingatlanban kezdődött meg.

Oyama népszerűségének köszönhetően hamar híre ment az új karate stílusnak és 1957-ben már 700 diákkal folytatta munkáját.

1964-ben új helyszínre költöztette a egy új szervezetet. melyet ezentúl Honbunak (központnak ) nevezett.

Napjainkban már világszerte ismerté vált I.K.O. ( International Karate Organization) többmillió taggal végzi kitartó munkáját 32 Országban.